Mit értünk munkahelyi baleset alatt?

A munkavédelemről szóló törvény 87. § (3) bekezdése szerint: „Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely

a)210 a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

b) 211 valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.”

Mit értünk üzemi baleset alatt?

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, ennek megállapítása esetén a munkavállaló jogosult lesz társadalombiztosítási szolgáltatásokra, mint például a baleseti táppénzre, ingyenes gyógyszerekre, akár baleseti járadékra is. Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól kimondja, hogy a baleset üzemiségének elbírálása a társadalombiztosítási szerv hatásköre.

Üzemi baleset a munkabaleseten túl akkor következik be akkor, amikor a munkavállaló munkába vagy onnan otthonába menet közben szenved el. Ebben az esetben mindenképp megvizsgálandó, hogy a baleset a munkahely és a lakás közötti legrövidebb úton történt-e, illetve a munkavállaló közvetlenül a munkavégzés után indult-e haza, továbbá hogy hazaútját magánügyek intézése miatt (pl. gyermek iskolából történő hazavitele, bevásárlás, etc.) nem szakította-e meg. Figyelembe veszik azt is, hogy a megszokott és egyben legrövidebb útvonalon történt-e a baleset.

Van azonban pár eset, amikor egyértelműen ki kell zárni az üzemi baleset köréből a balesetet, ilyen:

  • Amennyiben a baleset bekövetkezésében kizárólag a sérült ittassága játszott szerepet. (Önmagában az, hogy a munkavállaló alkoholt fogyasztott, nem feltétlenül zárja ki az üzemi baleset megállapíthatóságát)
  • A munkaköri leírásban, munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén.
  • Szándékosan okozott baleset esetén.
  • Munkáltató kötelezettsége, munkavállaló lehetőségei munkahelyi baleset során

    A munkáltatónak a munkavédelmi törvény alapján minden balesetet ki kell vizsgálnia, arról pedig jegyzőkönyvet kell felvennie. Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy az adott baleset nem munkahelyi baleset, úgy ezt közölnie kell a munkavállalóval és tájékoztatni köteles a jogorvoslati lehetőségekről.
    Elévülési idő: A kár bekövetkezésétől számított 3 év! Ez az általános elévülési időnél rövidebb, így rövidebb idő áll rendelkezésre a kártérítési igény érvényesítésére.
  • Mi a teendő munkahelyi baleset esetén?
    Amennyiben szeretné, hogy jogos kártérítés kerüljön megállapításra az Ön esetében, úgy érdemes igénybe venni szolgáltatásunkat. A kárügy minden szegmensére és sajátosságára való tekintettel állapítjuk meg azt az összeget, amit a munkáltatótól jogosan követelhet. Szintén megoldást nyújtunk olyan esetekben is, amikor a munkáltató nem kíván kártérítést fizetni.
  • Érdemes tudni!
    A munkáltató vétlenségére való tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállalónak munkavégzés során okozott károkért. A munkáltató csak abban az esetben mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a baleset elháríthatatlan külső ok miatt történt. Amennyiben a munkavállaló magatartása is közrehatott a baleset bekövetkezésében, úgy kármegosztást szoktak alkalmazni.